Égetett Popcorn

"Filmek, sorozatok és minden egyéb, ami említésre méltó..."

Kövess minket!

Címkék

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Utolsó kommentek

Old School Hollywood

Stáblista

Rendező...................................Szabó Anikó
Forgatókönyvíró.........................Vég Miklós
Producer................................Szuda Sándor
Díszlet.................................Juhász Krisztián

Gengszterosztag (2012)

2013.02.02. 21:36 Vég Miklós

Egyes kritikák szerint a Gengszterosztag semmi újat sem ad a filmvilágnak, én viszont többször elgondolkodtam azon, hogy vajon miféle pluszt kellene adnia egy ehhez hasonló alkotásnak? A történetet ugyanis adott, hiszen valós események (jó, nyilván alaposan kiszínezve) elevenednek meg előttünk, látvány szempontjából pedig kifejezetten örülök annak, hogy mellőzték a 3D-t valamint a „most majd jól beszarsz” effekteket, sőt - bár imádok gondolkodni a filmeken - még az is jól esett, hogy ezúttal egyetlen világmegváltó gondolatot sem akartak letuszkolni a torkomon. Igen, nekem tetszett a film! Pedig lehetnének előítéleteim, mert Ryan Gosling (hölgyeim, köveket a magasba!) igen előkelő helyet foglal el a számomra ellenszenves színészek listáján, igaz elismerem, hogy egyre jobb úton halad afelé, hogy lemossa magáról a bárgyú szépfiú bélyegét.  

gangster-squad-08.jpg
Először is tisztázni szeretnék valamit! Ryan Goslingot, mint embert nincs szerencsém ismerni, ezért bárki elítélhet fenti megjegyzésem okán, de tényleg, bátran vállalom annak következményeit. Igazság szerint a „Gosling jelenséget” nem tudom hova tenni, vagyis azt, hogy ez a többnyire egysíkú, bárgyú hősszerelmeseket, vagy „laza, szívdöglesztő faszagyereket” játszó, illetve játszani próbáló, de a legtöbbször tényleg csak a vásznon jól mutató fiatalember hogyan tudott ekkora népszerűségre szert tenni?! Kérdésem persze költői, hiszen nekem is vannak Facebook ismerőseim, igen nők is, pontosabban lányok, akik nap mint nap osztják meg hősünk félmeztelen, fekete - fehér képeit, természetesen szívecskék társaságában. Mint mondtam, a kérdés költői, mert mindannyian tudjuk, hogy Ryan Gosling elsősorban a külsejének köszönheti hatalmas méretű rajongói táborát, és nekem ez a fajta megítélés soha, de soha nem jött be. Félreértés ne essék, egy hölgy esetében is ugyanilyen elítélendőnek tartom, hogy az adottságok felülírják az igazi tehetséget. Ugyanakkor, azt én sem vitatom, hogy ez a srác is kitörhet a skatulyából, hiszen jóval több tehetség szorult belé, mint a sokak által szintén rajongásig imádott Robert Pattinsonba.

Évek óta nagy rajongója vagyok a gengszterfilmeknek, valamint az 1930-as, 1940-es évek hangulatát visszaadni próbáló alkotásoknak, így a Gengszterosztagot is izgatottan vártam. És nem csalódtam benne! Igaz, hogy nem ez a film fogja megváltani a világot, és az Álomgyár működését sem fogja felforgatni, nem lesz egy Psycho/Ponyvaregény, azaz nem fog újat adni a popcornfalóknak, de nem is várhattuk tőle, hogy ilyen magaslatokba emelkedjék. Ezzel szemben tökéletesen festi le az 1940-es évek Los Angelesét, és megajándékoz minket egy igazi nehézfiúval (valljuk be, ezekben a filmekben a maffiafőnökök viszik a pálmát), az ökölvívóból lett kábítószer és fegyverkereskedő, Mickey Cohen személyében. Helyben is vagyunk! Gyorsan írjunk le egy nevet, és ellensúlyozzuk a fenti kritikát! Sean Penn (mennyire, de mennyire menő volt maffiafőnökként, ó). Namármost, Ő soha sem volt egy szépfiú, (főleg nem Cohen szerepében) mégis megannyi felejthetetlen alakítással ajándékozott meg bennünket, és elsősorban ennek köszönheti rajongói tábora létezését.

Világmegváltó gondolatok és csodálatos effektek tehát nincsenek, viszont mindent megkapunk, amit egy gengszterfilm adhat. Igazi, „tommy gunt” ropogtató rosszfiúk, utcai leszámolások, pisztolypárbajok, jól időzített poénok, menő kalapok, klubok, és zenék várják az érdeklődőt, miközben az a történetre és a színészi játékra sem panaszkodhat. Igen, még Gosling is megérdemel egy virtuális pacsit a laza, a feladatára igazából magasról tojó őrmester szerepéért, ahogyan Josh Brolinnak is jár a dicséret, az iméntitől teljesen eltérő (munkamániás, kötelességtudó, családcentrikus) karakter megformálásáért. Sőt, ők ketten tökéletesen kiegészítik egymást, ahogyan a „Cohen érának” véget vetni óhajtó „gengszterosztag” többi tagja is beleillik a képbe (van itt kérem gyorskezű veterán, mexikói volánzsonglőr, technikai guru és késdobáló is).

A gengszterfilmek rajongói minden bizonnyal élvezni fogják Ruben Fleischer alkotását, ahogyan a Gosling-fanok sem fognak csalódni, hősünk ugyanis ezúttal is igen (ajj, leírom) szexisen néz/cigizik/lövöldöz (álljunk meg egy szóra, ezt női véleményekből ollóztam össze), ám arra készüljünk fel, hogy az előzetesben ígértnél kicsivel kevesebbet szerepel, hiszen ez a film nem csak az Ő karakterére épül. És majd elfelejtem!  Fleischerének is jár a pacsi, mert, bár a lehetőség adott volt mégsem gyártottak újabb névtelen amerikai hősöket, azaz a gengszterek ellen a gengszterek módszereivel harcoló rendőröknek ezúttal nem jutott glória, sőt mindezt az egyik főszereplő szájába is adták, aki megkérdőjelezi módszereik tisztaságát.

Ja, és senki se felejtsen el nyakkendőt igazítani, ha emberek közé megy!

Szólj hozzá!

Címkék: Film

A bejegyzés trackback címe:

https://egetettpopcorn.blog.hu/api/trackback/id/tr405059363

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.