Égetett Popcorn

"Filmek, sorozatok és minden egyéb, ami említésre méltó..."

Kövess minket!

Címkék

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Utolsó kommentek

Old School Hollywood

Stáblista

Rendező...................................Szabó Anikó
Forgatókönyvíró.........................Vég Miklós
Producer................................Szuda Sándor
Díszlet.................................Juhász Krisztián

Mi is az az Oscar-díj?

2013.02.21. 12:30 _M.I.K.E_

Oscar egy előkelő idős úr, aki nyolcvanöt esztendős kora ellenére is tökéletes fizikai és szellemi állapotnak örvend, igaz az idők során megkopott egykor csillogó hírneve, miközben tisztelői közül is többen elfordultak tőle, elsősorban kiszámítható, politikailag túlságosan is korrekt viselkedése okán. Oscar ennek ellenére a mai napig hatalmas befolyással rendelkezik, sőt évente egyszer az egyre erősödő kritikák ellenére is sikerül magára vonnia a világ figyelmét. Ja, és a fiatal színésznők bármit megadnának azért, hogy legalább csak egyszer megszorongathassák a mi Oscarunkat! Azt az Oscart, aki a hétvégén ismét akcióba lendül, akinek a kedvéért újra legörgetik a vörös szőnyeget, akiért a színészek/színésznők/rendezők és a filmes világ nagyja ismét felkapja a „locsolkodót” a televíziós társaságok pedig Hollywood felé veszik az irányt. „Ugye, hogy megjátsszák magukat, és ugye, hogy mindenki tudja, ki kapja majd azokat a szobrokat? Ugye, hogy más, mint régen volt? Ugye, hogy a feltűnési viszketegség már ezt is megfertőzte? Ugye, hogy Te is kíváncsi vagy rá? És, az is, aki általában keményen kritizálja.” Áh, olyan ez, mint a Barátok Közt…

oscar1.jpg

Tény, hogy az Oscar-díj és az átadását övező gála napjainkra az egyik leggiccsesebb és legkiszámíthatóbb rendezvénnyé lett, és azt sem tagadhatja le senki, hogy az Akadémia kiismerését követően a „gyárosok” elkezdtek olyan filmeket készíteni, amelyek csak és kizárólag a díj elnyeréséért „jöttek világra”. És azt sem értjük, hogyan kaphatott a Titanic tizenegy, míg a Ponyvaregény csak egy díjat, ahogyan arról sem világosítottak fel bennünket, hogy Gary Oldman miért nem szorongathatott még szobrocskát. Az ilyen, és ehhez hasonló vádakat mindannyian előhozzuk a díjátadással kapcsolatos beszélgetésekkor, viszont a legtöbben a „három Oscart is kapott” szöveget is elővesszük, amikor egy filmet szeretnénk bemutatni, azaz a kritikák ellenére mindannyian érezzük, hogy az Akadémia szobrocskái még mindig valamiféle elismerést jelentenek, és ha gyűlöljük is a puccos összejövetelt, mégis kíváncsian várjuk az eredményt, sőt, vannak, akik éjszakázni is képesek egy-egy átadó miatt. Egy szó, mint száz az Oscar-gálára mindenki odafigyel, és ameddig ez így van, az „öreg” élni fogja világát.

Mai bejegyzésünkben azonban nem ítélkezni szeretnénk az Akadémia díjátadója felett, hanem a pártatlanság elvét követve - akárcsak a 3D-s mozik esetében - bemutatni annak múltját, leírni egy - két érdekességet, ismertetni a „legeket” és átfutni a magyar érdekeltségeket. Persze mindezt a legegyszerűbb, a téma jéghegyének csúcsát érintő stílusban, hiszen mindegyik rész külön posztot tudna megtölteni.

Az Oscar-díj (hivatalos angol nevén Academy Avard = Akadémiai-díj) az Amerikai Egyesült Államok legrangosabb filmművészeti elismerése, amit 1929 óta minden év elején (általában február hónap utolsó vasárnapján) a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia tagjai osztanak ki. Természetesen a jelöltekre is a fent említett „titkos társaság” tagjai szavaznak, akik az eredmények összesítését követően a legnagyobb titoktartás mellett (egyes elméletek szerint könnyebb lenne megszerezni a Szent Grál lelőhelyének pontos koordinátáit, mint a győztesek kilétét) őrzik azokat az átadás pillanatáig. Az átadásra 2002 óta a hollywoodi Dolby Színházban (2012 előtt Kodak Színház) kerül sor, ahol az amerikai mozgóképipar színe java megjelenik (természetesen a legújabb divat szerinti ruhákat viselve, és a legújabb divat szerint felszedett csajokat/pasikat elrángatva). Az eseményt több száz tévécsatorna közvetíti világszerte.

A díjat, ahogyan azt már említettük 1929 óta adják át (volt, hogy Los Angelesben, volt, hogy New Yorkban került sor a ceremóniára), igaz a kategóriák gyökeres változáson mentek keresztül a korai évek óta. 1929-ben például a legjobb felirat (itt a némafilmekben feltűnő feliratokra kell gondolni) is díjat kapott, de a legjobb filmcím is elismerésben részesült a „komolyabb” (mondjuk inkább úgy, hogy a népet legjobban érdeklő) kategóriák azonban már ekkor is képviseltették magukat, lévén a legjobb színész/színésznő/rendező/forgatókönyv és természetesen a legjobb film is „megkapta a magáét”. Az 1930-as, 1940-es években fokozatosan nőtt a rendezvény iránti érdeklődés, a televíziózás elterjedésével pedig megjelentek az eseményről szóló tudósítások, közvetítések is (az első TV-s kapcsolásra 1953-ban került sor, amit több millió ember követett figyelemmel az Államokban). Érdekességképpen azt is meg kell jegyeznünk, hogy a korai években folyamatosan viták tárgyát képezte az, hogy a gála előtt nyilvánosságra hozzák-e a nyertesek névsorát, 1941-ben viszont bevezették a mai napig érvényes borítékos megoldást, ami a gála egyik jelképévé nőtte ki magát.

A szobrot magát George Stanley (1903 és 1970 között élt amerikai szobrász) tervezte és készítette el, kinek munkájáért az Akadémia akkor ötszáz dollárt fizetett. A díj nevének eredetét a mai napig homály fedi, a városi legendák szerint azonban az Akadémia első könyvtárosától, Margaret Herricktől származik, aki 1931-ben, első munkanapján alaposan körbenézett az irodában, majd a szobor megvizsgálását követően kijelentette, hogy a díj meglepő hasonlóságot mutat az Ő texasi nagybátyával, Oscar Pierce-el. A műkincsgyűjtők kedvéért gyorsan leírjuk, hogy a szobor tömege 3,85 kg, magassága pedig 34 cm, megszerezni azonban igencsak nehézkes, hiszen 1950 óta az Akadémia tiltja azok áruba bocsájtását, a régebbi példányok közül pedig többet eladtak, avagy küldtek árverésre. A huszonnégy karátos arannyal bevont szobor értékét négy és ötszáz dollár (221 forintos árfolyamon számolva 110500 magyar birodalmi) közé teszik, eszmei értéke azonban bőven meghaladja ezt a számot. Érdekességképpen meg kell jegyeznünk, hogy a fenti adatok ellenére ketten is visszautasították jelölésüket, George C. Scott (1970, Patton) ugyanis egyszerűen nem találta magát érdemesnek a díjra, míg Marlon Brando (1972, A keresztapa) Sacheen Littlefeathert (híres, az indiánok jogaiért küzdő aktivistát) küldte el a gálára, ezzel tiltakozva az őslakosok szembeni bánásmód ellen.

A díj eddigi története során Walt Disney (aki 1938-ban a Hófehérke és a hét törpe díjazásakor hét apró Oscart is kapott) szerezte a legtöbb szobrocskát (összesen huszonhatot) míg a legtöbb jelölést (személyként) John Williams kapta (negyvenöt alkalommal). A színészek között Katharine Hepburn viszi a pálmát négy szobrocskával, míg a legtöbb jelölést (tizenhét) Meryl Streep kapta. A férfiak közül Jack Nicholson bizonyult „legsikeresebbnek” hiszen összesen háromszor emelhette magasba Oscart (akárcsak Walter Brennan) és összesen tíz jelölést gyűjtött. Nicholson és Brennan mellé egyébként az idén „elsőszámú esélyesként induló” Daniel-Day Lewis is felzárkózhat, aki Abraham Lincoln szerepéért kaphatja meg a legjobb férfi főszereplőnek járó elismerést. A rendezők között John Ford „vezet” négy díjjal, míg a legtöbb jelölést (tizenkettőt) a háromszor „diadalmaskodó” William Wyler kapta. Jessica Tandy és Christopher Plummer (mindketten nyolcvankét éves korukban) a legidősebb, míg Tatum O'Neal (tíz évesen) a legfiatalabb díjazottá vált. 2013-ban mindkét rekord megdőlhet, Emmanuelle Riva (Szerelem) ugyanis nyolcvanhat, Quvenzhané Wallis (A messzi dél vadjai) pedig kilenc évesen részesülhet a legjobb színésznőnek járó elismerésben. A filmek között a Titanic, a Ben Hur és a Gyűrűk Ura: A király visszatér vezet tizenegy szobrocskával, amit - valami óriási csoda folytán - idén szintén beelőzhet egy jelölt, a Lincoln ugyanis tizenkét kategóriában indul.

Végül, de nem utolsósorban tisztelegni szeretnénk azok előtt a hazai (vagy hazai felmenőkkel rendelkező) filmesek előtt, akiknek sikerült begyűjteniük egy-egy szobrocskát. A listát a magyar származású látványtervező, William S. Darling nyitja, aki három alkalommal is magasba emelhette a díjat (1933-ban a Kavalkád, 1943-ban a Bernadette dala és 1946-ban az Anna és a sziámi király című filmekért). Michael Curtiz, azaz Kertész Mihály 1939-ben a legjobb rövidfilm kategóriában vált díjazottá, John S. Toldy pedig az „Arise, szerelmem” (1940) forgatókönyvéért kapott Oscart. Vincent Korda „A bagdadi tolvaj” (1940) rendezőjeként vehetett át szobrot, Emeric Pressburger (Pressburger Imre) pedig forgatókönyvíróként (A 49-ik szélességi fok, 1943) tehette meg ugyanezt. Geza Herczeg szintén ebben a kategóriában kapott díjat 1937-ben (Émile Zola élete), míg Kertész Mihály a „Casablanca” (1942) rendezéséért részesült elismerésben. Paul Lukast (Lukács Pál) az „Őrség a Rajnán” (1943) főszerepéért jutalmazták. George Pal (eredeti nevén Marczincsák György Pál) 1944-ben, Adolph Zukor (Cukor Adolf) pedig 1948-ban kapott „speciális Oscart” (életműdíjat). George Pal egyébként két további szobrot is hazavihetett speciális effektek tervezéséért.

Robert Pirosh 1949-ben lett a legjobb forgatókönyvíró, 1952-ben pedig Vértes Marcell a „Moulin Rouge” rendezéséért kapott Oscart. Rózsa Miklós zeneszerzőként lett díjazva, három alkalommal is (Ben-Hur, Elbűvölve, Double Life), Trauner Sándor pedig a Legénylakás (1960), míg Joseph Kish „A bolondok hajója” (1965) látványtervéért kapott szobrot. Spielberg „A harmadik típusú találkozások” (1977) fényképezéséért Zsigmond Vilmos részesült elismerésben, Rofusz Ferenc pedig a legjobb animációs rövidfilmért vihette haza szobrocskáját (1981, A légy). 1982-ben a legjobb külföldi alkotásnak járó díj is hazánkba került, mégpedig Szabó István Mephistója révén. 1986-ban a „Maszkért” Elek Zoltán hozott haza aranyszobrot, stílszerűen a legjobb maszk kategóriájában. Böszörményi Zsuzsa 1991-ben „diák-Oscart” kapott, 1996-ban pedig Szalay Attilának jutott egy (nem hivatalos) technikai (Scientific and Engineering Award a giroszkóp-stabilizátoros SpaceCam kamerarendszer kifejlesztéséért) elismerés. Rajtuk kívül megemlíthetnénk még az olyan magyar származású színészeket is, mint Paul Newman, Adrian Brody vagy Goldie Hawn.

5 komment

Címkék: Érdekesség

A bejegyzés trackback címe:

https://egetettpopcorn.blog.hu/api/trackback/id/tr725096349

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2013.02.21. 22:53:39

Ez is csak olyan díj, mint a többi. A politika és a pénz dönti el, ki kapja. Most már úgy vagyok vele, hogy ha egy film sok oscart kap, jobb meg se nézni.

Loran13 · http://londonlondon.blog.hu/ 2013.02.22. 08:59:22

Miért is gyűlöljük ezt a díjátadót? Csak mert puccos és túlkorrekt?

Ez kicsit olyan, mint hogy tökmindegy, csak gyűlöljünk valamit! És mivel az Oscar most esedékes, gyűlöljük azt, aztán ha jön az új Star Wars, majd azt...tisztára 1984 Két Perc Gyűlölet...

kifordított nagyanyó 2013.02.22. 10:11:28

Na most leszek gonosz.
Mi a két legnagyobb zsidó ünnep?
A Hanuka és az Oscar-díj átadás.
:))
Bocsi.

Lencsés István 2013.02.22. 10:47:13

Olyan ez mint a Barátok Közt ? Tehát jó . :)

dukeekud 2013.02.22. 10:55:16

Mostanra az oszkardij, tenyleg nem jelent semmit. Mar csak egy gicses giga reklam, a filmek reklamkampanyanak a resze. Ha belegondolok milyen filmeket szoktak dijazni, rohognom kell. ( pl A bombak foldjen )
süti beállítások módosítása